2009. okt. 12.

"Szabó Stein Imre, több mint másfél évtizedes tévés múlttal a háta mögött, egyike volt azoknak, akik pályáztak a köztévé elnöki posztjára. Sorstársaival egyetemben neki sem sikerült. Tekintettel a köztelevízió naponta mélyülő válságára, úgy gondolta, elérkezett az ideje, hogy fellebbentse a fátylat pályázatáról és ismertesse azt a nagyközönséggel. Várjuk más pályázótársak jelentkezését is. Levelét az alábbiakban ismertetjük.

A pályázat főbb pontjai

Az alábbiakban röviden ismertetem 2009 márciusában benyújtott, 65 oldalas pályázatom lényeges pontjait:

1. A magyar audiovizuális média, illetve médiapiac alapvető változások előtt áll; a változások, s azok kihatásai olyan mértékűek lesznek, hogy minden túlzás nélkül kijelenthető: paradigmaváltás előtt állunk. Az új médiatörvény az eddiginél sokkal pontosabban fogja definiálni a közszolgálati műsorszolgáltatók társadalmi szerepét. A közszolgálati intézményeknek s azok vezetőinek ennek megfelelő, több évre szóló, pontos stratégiával kell rendelkezni. A Magyar Televízió amellett, hogy minden lehetséges módon elősegíti a digitális földfelszíni sugárzásra való átállás sikeres megvalósulását, egyszerűen nem tehet le azon szándékáról, hogy az általa készített tartalmat mind a digitális műholdas, mind a kábeles, valamint az IPTV és Mobil TV hálózatokon is elhelyezze. Tematikus csatornái megjelenésével egyidőben, élve az új technológia adta lehetőséggel és követelményrendszerrel, a Magyar televíziónak nem csak lineáris tartalomszolgáltatást, hanem úgynevezett lekérhető szolgáltatásokat is nyújtania kell.

2. A jövőbeni gyártási kapacitások elegendőnek látszanak ahhoz, hogy a televízió jelentős mértékben saját gyártású műsorokra támaszkodhasson, szemben a jelenlegi gyakorlattal.

A reklámpiaci jelenlét mérséklése, esetleges megszüntetése esetén a kieső piaci bevételek fedezete a meglévő és a célzottan új elosztási (értékesítési) csatornákra előállított tartalmak révén jelentős részben pótolhatóvá válhat. Az interaktivitás, az Electronic Program Guide, a szuperteletext, vagy a webes jelenlét erősítése – ami a gyártási kapacitások megfelelő kiaknázása révén lehetségessé válik a közeljövőben – új bevételeket jelenthet új célpiacok kiaknázása révén. A minőségi, korszerű tartalomközlés és az elvárható legmagasabb nézettség kötelesség a közszolgálati médium számára.

3. A digitális földfelszíni sugárzásban való részvétel a Magyar Televízió jövőbeli stratégiájának alapvető eleme. Jelen pályázatban az m1 és m2 csatorna megjelenése mellett legfeljebb három tematikus közszolgálati csatorna megjelenésével számolok: Cogito, E(r)go, Sum. E három csatorna indulásakor az m2 csatorna korábbi funkciója alapvetően megváltozik: míg a tervezett három új tematikus jellegű csatornára alapvetően a crossover típusú tartalom-megközelítés lesz jellemző, addig az m2 egy alapvetően homogén tematikájú, elsősorban az MTV archívumára épülő, ingyenes hozzáférésű, (de lekérhető, esetleg fizetős) szolgáltatásokat is ajánló mClassic csatornává alakul. A digitális földfelszínű televíziózás érdekében rendkívül fontosnak tekinthető, hogy az azon megjelenő közszolgálati tartalmat, illetve egy kiegyensúlyozott, sokrétű és a fontosabb csatornák kínálatát magába foglaló “alap csomagot” ingyenesen juttasson az üzemeltető a nézőkhöz.

Az m1 csatorna mindenképpen a magyar közszolgálati főadó marad, s mint ilyen, a legmagasabb színvonalú, általános profilú csatorna, amely meghatározásom szerint alapvetően hír és kultúra bázisú. A kultúra a szűkebb értelemben vett művészeti és kulturális aktivitásokon túlmenően mind az általános tájékozódás, mind a társadalmi mobilitás minden szintjére kiterjedő figyelmet, mind az oktatás, tanulás és információszerzés kanonizált módjait és az ezen alapokon meghatározott szórakoztatást is magában foglalja. Elsődleges cél a saját gyártású tartalmak arányának jelentős megnövelése. Kiemelt feladat az egységes, integrált műsorfolyam megteremtése.. Olyan korszerű, a fenti profilba illeszkedő új műsortípusok beindítását szorgalmazom, amelyek egyszerre modernek, közszolgálatiak és jelentős nézettséget hozók. Az infotainment és edutainment típusú új műsorok mellett mind a socioreality, vagy a docureality műfajok meghonosítására gondolok.

4. A rendelkezésre álló információk szerint, ugyan informatikai rendszerének fejlesztése irányában lépéseket tett az MTV, de ezek még mindig nagy részben önállóan működő, nem integrált rendszerek. Általános értelemben a közszolgálatiság erősítése, vagyis mind mennyiségben, mind integrált követhető tartalombővülésben megnyilvánuló közéleti és kulturális műsorgyártási boom csak foltokban, szigetekben érzékelhető; a saját gyártású műsorok készítése jelentősen csökkent. A másik, ezzel korreláló és valóban drámai csökkenést mutató adat a nézettség, míg az egyéb bevételek a 2004. évihez képest a 2006. évre 118%-ra nőttek, addig az anyagjellegű ráfordítások 91%-ra csökkentek. A tendencia nem változik 2004. és 2007. évek tekintetében sem, itt 131%-os növekedés áll szemben 96%-os csökkenéssel. A fentiek alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a támogatások nem feltétlenül a műsorkészítés fejlesztését szolgálták.

5. Az MTV gazdálkodásának egy másik sarkalatos kérdése a létszámleépítés. A társaságnál 2007. május 31-én csaknem 1900 fő dolgozott, ezt év végére körülbelül 1700 főre kívánták csökkenteni (a több éve kívánatos, és a tervekben leírt 1200 fővel szemben). Véleményem szerint az MTV jövőbeni stratégiája által diktált feladatok, valamint egy legalább valamennyire optimális költségszerkezet elérése szempontjából maximum 1050 fő alkalmazotti létszám az elérendő cél. A bérköltség a 2001. és a 2002. éveket leszámítva szignifikánsan emelkedik, reorganizációs – karcsúsítási program beindulásakor kezdenek növekedni a bérek, holott a létszámcsökkentés, illetve a racionalizálás fő célja éppen a bérkiáramlás csökkentése lenne. Érdekes megfigyelni, hogy a 2004-es bázis évhez képest 2006. évre 139%-ra, míg 2007. évre 164%-ra nőnek a bérköltségek.

6. A költségvetési törvényben meghatározott célokat a társaságnak nem igazán sikerült elérni, annak ellenére, hogy 2005–2007. évekre összesen 17, 3 milliárd forint támogatást kapott a fenti célok megvalósítására. Az eredmény esetleges növekedése nem az általában stagnálónak mondható értékesítés nettó árbevételéből, hanem inkább az egyéb bevételekből következik. A reorganizáció eredeti célkitűzéseitől és a céltámogatások struktúrájától eltérően a létszám és ezzel együtt a bérkiáramlás jelentősen megnőtt.

7. A részvénytársaság állami támogatása folyamatosan nő, a nézettség folyamatosan csökken. Az MTV rendkívüli mértékben veszítette el a 18–59 éves, magasan kvalifikált és jelentős vásárlóerővel rendelkező nézőit is. A diplomások körében a Magyar Televízió műsorkínálata, és általánosságban minden fontos ismérv szerinti megítélése a 2004-es népszerűségének, illetve megítélésének kevesebb, mint kétharmadára zsugorodott.. Mindezekből az olvasható ki, hogy az MTV az elmúlt 4 év során nem tudta megfogalmazni és következésképpen megvalósítani a közszolgálati formanyelvet és műsorstratégiát.

A közszolgálatiság megújítása a közeljövőben csak a korszerű tradicionalitás és a kísérletező újítás egyensúlyán keresztül érhető el, mely az értékteremtés konvencióját újítja meg korcsoportokra és életmódközösségekre szabott egyedi formátumokban.

Az új közszolgálatiság tartalmi irányelveit a multikulturalizmust lassan európai szinten is felváltó interkulturalitás szellemisége foglalja keretbe, mely a csoportkülönbségek újrafogalmazásával, az előítéletek oldásának új típusú módszereivel a nemzeti integritás és értékképzés folyamatát erősíti. Az új MTV célja végső soron: Magyarország kulturális intelligenciájának, az egyének és a közösség együttműködési képességeinek fejlesztése szellemi kalandot, élményszerű gondolkodást tükröző műsorokon keresztül.

8. Jelen pályázat írója azzal számol, hogy beiktatása esetén egy rövidebb, 2 éves időszakra szóló konkrét közszolgálati feladattervet készít, valamint egy olyan 4–5 évre szóló részletes stratégiát dolgoz ki, amely alapja lesz az állammal, mint tulajdonossal kötendő közszolgálati szerződésnek.

9. A magyar közszolgálati televízió egyedi, konkrét stratégiája következményeként az m1 csatorna a jelenleginél 20%-kal nagyobb nézettségét tekintem kitűzhető célként 2008-ban az egész nap; és 25%-os emelkedését a főműsoridő vonatkozásában. 2009-re további 25%-os nézettségjavulást tűzök ki célul (2008-hoz képest) az egész nap és 35%-os nézettségjavulást a főműsoridő tekintetében. A net reklámárbevétel 2008-ban lényegében a 2007. évvel azonosnak feltételezem, de az új műsorrend hatására 2009-re már egy jelentős 20%-os reklámárbevétel növekedéssel számolok.

Remélem, más pályázók is kedvet kapnak, s hozzám hasonlóan megosztják elképzeléseiket a nagyérdeművel, hogy később visszatekintve legalább egyvalami világos legyen: lehetett volna megoldás."

Forrás: http://hvg.hu/velemeny/20091008_mtv_palyazat/page2.aspx

2009. júl. 30.

» Szabó Stein Imre elnökaspiráns a köztévé helyzetéről

Komoly problémák,még komolyabb kihívások

Rendkívül bonyolult, hallatlan erőfeszítéseket igénylő feladatokat kell megoldania a Magyar Televízió (MTV) új elnökének, véli a posztra harmadmagával – Rudi Zoltán jelenlegi elnök és Hammer Ferenc médiakutató társaságában – pályázó Szabó Stein Imre. A szakember, aki korábban évekig az MTV-ben, majd 1998-tól három és fél évig az RTL Klub kommunikációs igazgatójaként, 2005-2006-ban pedig az ATV átalakulását vezénylő vezérigazgató-helyetteseként dolgozott, a kuratórium előírásának megfelelően pályázatának részleteiről nem beszélt, a Világgazdaságnak csupán a köztévé jelenlegi helyzetét illető gondolatairól számolt be.

A következő években a „digitalizáció” Szabó Stein Imre szerint mélyrehatóbb paradigmaváltás lesz a közszolgálati médium számára, mint az országos kereskedelmi televíziók ’97 -es megjelenése volt. Az MTV csak az átalakulás motorjaként, jelentős tematikus bővítéssel valamint a közszolgálati feladatok újragondolásával lehet sikeres –különben abszolút vesztese lesz a folyamatnak.

Szabó-Stein Imre elismeri: sikerült az elmúlt négy évben javítani a korábban veszteséges működést; ugyanakkor a „reorganizáció”nem igazán zajlott le az MTV-ben; ennek célkitűzéseit az állam is komolyan vette, amit a létszámleépítésre, a szervezeti átalakításra, a közszolgálati műsorkészítés és az informatika fejlesztésére adott, célzott támogatások is jeleznek. Míg az állami támogatás 131%-kal nőtt, a létszámleépítés gyakorlatilag elmaradt, sőt a bérköltség 164%-kal, a személyi jellegű ráfordítások 141%- kal nőttek 2007 –re, ami csaknem 12 milliárd forintot jelent.
A köztévé 2007 májusában még csaknem 1900 főt alkalmazott, az új székházban viszont 2009- től 1200-nál többen nem férnek el, ami a nem is túl távoli jövőre nézve súlyos gazdasági és emberi feszültségforrást jelent majd.
Az igazi probléma azonban –a szakember szerint- a 2007 –re kialakult „nézői hitelvesztés”; „ha egy csatornától kezdenek elpártolni a nézők, akkor még a jó közéleti és kulturális műsorok is a szívóhatás áldozatául esnek”. Ez történt. Ráadásul 2007- re a saját gyártású műsorok aránya 30% -ra csökkent.
Az MTV nézettsége 10 éve nem tapasztalt mélypontra jutott 2007-ben.Saját 2006-os nézettségéhez képest is 25-30% kal kevesebb nézőt vonzott: az AGB Media Nielsen adatai szerint az m1 2007-ben, a 18+ célcsoportban14.4%, míg a kereskedelmileg fontos 18-49 célcsoportban mindössze a nézők 7.1% -át vonzotta az egész nap átlagában, szemben a TV2 23,3 és az RTL Klub 27.4% -val; ez utóbbi kategóriában 2004 –ben még 12.1% volt az m1 nézői részesedése.. A főműsoridő még kedvezőtlenebb képet mutat .Az igazi probléma, hogy magasan kvalifikált, diplomás ABC Esomar kategóriájú nézőit is hasonló arányban veszítette el. A brit vagy a francia közszolgálati csatornák 35% körüli eredményéhez képest ez igen elszomorító. – hangsúlyozza Szabó-Stein Imre. Arról, hogy a jövő – várhatóan reklámtalanított – magyar köztévéje miként nyerheti vissza a nézők bizalmát, a szakember egyelőre nem beszélhet, erről, és a konkrét stratégiáról szól – 72 oldalas, három fejezetből álló – pályázata.

» Shakespeare fordító válságmanager lesz az MTV elnöke?

Szabó Stein: médiahegyeket tudna elmozgatni

Budapest - Pályázott a Magyar Televízió elnöki posztjára, pedig Szabó Stein Imre bölcsész, kiválóan ír, Shakespeare-t fordít angolból, tehát nyugodtan ücsöröghetne a kandalló mellett, az írógép előtt, ahelyett, hogy tévésvezető sziszifuszi munkájára jelentkezik. Mégis, húsz év televíziózás után nem áll szándékában csak az irodalommal foglalkozni

Kiegyensúlyozott, jókedélyű férfi. A beszélgetést is nevetve kezdi: "Már azt is visszahallottam, hogy nem is én fordítottam újra a Machbeth-et. Hiába, a korokon átívelő rosszindulat nem változik!"
Büszke arra, hogy a Macbeth-et és a Velencei kalmárt is az ő fordításában állította színpadra Alföldi Róbert a Tivoliban. Az irodalomhoz kapcsolódó kreativítása éppen akkor szokott előtörni, mikor olyan lelkes, mint például most, a pályázat okán. Egy válságmanagernek ki mást kéne ismernie, mint Shakespeare-t?
"Nyolc évig voltam a kilencvenes években műsorkészítő az MTV-nél" - kezdi a visszatekintést. "Dolgoztam A Reggelnek, Stúdióztam Szegvári Katival és Érdi Sándorral. Ez időtájt a magyar hírességek mellett olyan külföldi sztárokkal is készített interút, mint Samuel L. Jackson, Tarantino és Joseph Heller. Szabados Bob Geldof interjúja után a kultúrmédia fenegyerekeként vonult be a köztudatba.
"Hofi Gézával nagyon jó barátságban voltunk, én csinálhattam vele az utolsó interjút. Na, azért három hónapra tiltottak le, azt hiszem, Érdi Sándor mentett meg a kirúgástól."
Ismerem azokat a hangmérnököket, vágókat,szakembereket, akik azóta is ott dolgoznak. Nem járok a székházba Hamlet apjának szellemeként kísérteni, de egy éve megfordultam az épületben, és legalább nyolc kávét kellett meginnom öt óra alatt, míg azzal a rengeteg emberrel beszéltem, aki ismer."
1998-tól lett kommunikációs igazgató az RTL-nél. Kulcsszerepe volt abban, hogy a csatorna végül átvette a vezetést a tv2 –től. "Akkor indultak a kereskedelmi adók, nem lehetett tudni, mit kíván a néző. Ilyen kezdet nem lesz többé, ebből nagyon sokat tanultam."
2005- 2006 közt lett az ATV-nél a cég átalakulását vezénylő vezérigazgató-helyettes. "Több volt mint, arculatváltás, újra kellett pozícionálni a csatornát négy hónap alatt. Ez olyan rövid idő, hogy akár Guiness-rekord is lehetne - magyarázza. - De nem csak az én érdemem volt, a vezérigazgatótól az operatőrig mindenki 14-16 órát dolgozott. Izgalmas kihívás volt."
Végül a fáma szerint Friderikusz Sándor miatt kellett búcsút mondania az ATV-nek.
"Azóta emberileg elrendeztünk ezt a problémát. Bődületes hibának tartanám, ha tévévezetőként egy vérbeli médiaszereplőt a múltbéli sérelmek miatt nem hívnék meg. Ha helyzetbe kerülnék, és nem kötné máshova szerződés, lehet, elhívnám Fridit, mert a szórakoztatásban szerintem még mindig magasan vezetné a mezőnyt."
A válságmenedzser és az alkotó ember keveréke lettem, kitűzött céljaimról nem mondok le , munkamániás vagyok és bennem van a lendület, amivel médiahegyeket lehet elmozgatni.
Úgy véli, bizonyos elvekhez való ragaszkodás, személyes bátorság, még egy nehéz időszakát élő országban is fontos lehet.
"Szeretnék tévé elnök lenni, de, ha leszek, legyek a szakmaiság okán. Minden tévéelnök panaszkodik:a politika megpróbálja befolyásolni a köztévét. Nem ezen kellene siránkozni, hanem vissza kellene hozni az MTV rangját. Mindenkinek ez a megoldás. Mi lesz, ha nem nyerek? A tévé-csinálásról akkor sem fogok lemondani!"
A Hét főbűn című novellás kötetében, Fukarság cím alatt írta meg édesapja családjának történetét.
"Bármelyik főbűnt kapom, ezt írom meg. Régóta akartam, úgy éreztem, adós vagyok neki. Amikor íródott, még nem tudtam, hogy meg fog halni. Édesapám építészmérnök és szigorú tanárember volt. Csak egy részletbe kötött bele, az nála elsöprő dícséretnek tudható be." A szakmai elismerés sem maradt el, úgy néz ki, filmet forgatnak a novellából.
A családjáról nem szokása beszélni, most is csak annyit mond: "Az általam legtökéletesebbnek tartott nő a feleségem, aki amellett, hogy nagyon jó ember, kiváló fotós is.